logónkról

Az új logónkban található kis virág a madonna liliom sematikus ábrázolása, amely a közel 5000 éves ún. khafajei tálról származik, az ősi Uruk-i sumer kultúra idejéből. Inanna istennő jelképe, aki a szépség, a szerelem, a termékenység kultuszát képviselte. Az istennő alakja végigvonul a civilizáció történetén, hiszen a babilóniaiknál Istar, egyiptomban Isis, a görögöknél Aphrodité, a rómaiaknál Vénusz alakjában találkozhatunk vele. A Vénusz bolygó kultusza szintén meghatározó volt a történelem során. Logónkban ennek a több ezer éves hagyománynak állítunk tiszteletet, munkákkal a szépség istennőjének is adózunk.

madonna liliom:

A liliomok legszebbikét madonna liliomnak (Lilium candidum) is nevezik. Mediterrán eredetű dísznövény. Hat nagy, fehér szirma van, amelyek trombita formában védik a belsejében található aranyszínű bimbót. Az összemorzsolt szirmok adják azt az egzotikus illatot, amely annyira kedvelt volt az ókoriak körében. A virágok illóolaja még ma is fontos kereskedelmi cikk.

   


A Willendorf-i vénusz:

A willendorfi vénusz egy 11,1 cm-es, női alakot formázó szobrocska. 1908-ban bukkant rá Szombathy József régész az alsó-ausztriai Willendorf an der Wachau közelében található őskőkori lelőhelyen. Szemcsés mészkőből faragták (mely alapanyag nem jellemző a lelőhely környékén), és vörös okkerrel festették.
A lelőhely 1990-es újbóli rétegvizsgálata után a szobrot 24 000–22 000 évesre becsülik, a gravetti kultúra jellegzetes kisplasztikáihoz tartozik. Aránylag keveset tudunk a szobor eredetéről, a készítés módszereiről, és eredeti kulturális jelentőségéről.
A szobor készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.
  

   

A maja naptár:

A Vénusz bolygónak hatalmas szimbolikus jelentősége volt az ősi közép-amerikai népek számára. A maják pl. az ókori görögökkel ellentétben, ugyanakkor az egyiptomiakhoz hasonlóan értették, hogy a Vénusz "esti csillag" is és "hajnali csillag" is (ezért nevezik a Vénuszt Esthajnal csillagnak) hiszen a bolygó pontosan ugyan azon a helyen kel fel a Föld égboltján körülbelül minden 584. napban. Akárki is állította össze a rejtélyes maja naptárokat több, mint 5000 évvel ezelőtt, tudta azt is, hogy a Vénusz mozgása korántsem szabályos és az eltéréseket összetett módon beleszőtte a naptárba.

   


Newgrange, Írország:

A világ egyik legcsodálatosabb megalitikus (mega=nagy, lithos=kő) építménye itt található, amely több, mint 5000 éves. A fehér kvarcból készült építmény bejárata fölött különös "fénydoboz" található, amelyről a kutatók megállapították, hogy azon keresztül, nyolc évente egyszer napfelkelte előtt, amikor a Vénusz a legfényesebb, az építmény belsejében található kamrát mintegy 15 percre bevilágítja az égitest hideg, acélos fénye. Az építményt évszakhoz kötött termékenységi rítusokhoz használták, amelyhez hasonlókat a druidáknak tulajdonítanak.

   

A khafajei sumer tál:

Ezen a tálon a hosszúhajú hős (Enkidu) arca előtt a hatszirmú virág a madonna liliom, Inanna istennő szimbóluma. Inanna kultusza az írás előtti időkben, közel 5000 éve virágzott Mezopotámiában. Később, Felső-Egyiptom uralkodói jelképeként jelenik meg a liliom, amely Egyiptomban nem őshonos. Ebből egyes kutatók arra következtetnek, hogy az első egyiptomi fáraók sumér származásúak lehettek. Ezt a következtetést az is alátámasztja, hogy a liliom sumér neve "sosan", amelyet ma a Zsuzsanna név , valamint Szúza városának neve őríz. Az egyiptomi "szesen-uab" kifejezést szent liliomnak fordíthatjuk, amely a napisten díszítő jelzője volt.

  

A Hathor templom, Dendera, Egyiptom:

A templom a Ptolemaioszok korából származik, mintegy 2300 éves. Hathor istennő az egyiptomi mitológia szerint Hórusznak, az alvilág urának az anyja, a zene és a tánc istenője volt. Tehénfüllel és jellegzetes, omegát alkotó hajviselettel ábrázolták. Alakjával kapcsolatban az ezoterikus tanok különös mondákat emlegetnek. Elmondásuk szerint a hathorok vénuszi származású tanítók voltak, akik a szépre, a zenére és táncra tanították az emberiséget. Munkájuk azonban kevés eredménnyel járt, mindenhol csak a romlást és a bűnt tapasztalták, így hamarosan elhagyták a Földet. Az emberek persze sajnálták a szép hathorok távozását. Figyeljük meg a templom oszlopain, hogy az arcukat mindenhonnan eltüntették, ezzel is kifejezve bánatukat.

   

Pompei, Vénusz templom 

Vénusz Pompei védőistennője, a rómaiak bejövetelekor a város a "Venus felix (boldog)" elnevezést kapta. A köztársaság kori templom az isz. 62. évi földrengés során megsemmisült, de a pompei nép bizonyára mindenáron biztosítani akarta, hogy Vénusz őrködjön felette, ezért az előzőnél még nagyobbra kívánta építeni templomát. Az ambiciózus munkálatoknak azonban mindörökre véget vetett az isz. 79. évi vulkánkitörés, amikor is a Vezúv lávája maga alá temette a virágzó kikötővárost. A ma látott romokból tehát csak következtetni lehet arra, hogy milyen formában szerették volna újjáépíteni a pompei Vénusz templomot.

    

Vénusz torzó,
Aquincum, Budapest (3. század) 

A finom kidolgozású márvány szobrocska Vénuszt a szerelem istennőjét ábrázolja. Viselete mindössze az ágyéka előtt művészien megcsomózott lepel. A minden bizonnyal importként Aquincumba került luxustárgy megformálása klasszikus előképekre vezethető vissza.

   

San Michele templom, Muratu, Korzika:

A XIII. században épült román stílusú templom a Pisa-i templomépítészet egyik legszebb, Olaszországon kívüli emléke. A madonna liliom itt is megtalálható az ablakok felett és más díszítések között. A templom érdekessége, hogy a vallásos ábrázolásokon és bibliai jeleneteken kívül számos, a korzikai emberek mindennapi munkáját (pl. szőlőtermelés, állattartás) megörökítő domborművek is megtalálhatók a homlokzati díszítések között.

   

 

Sandro Botticelli: Vénusz születése (1486)

Firenzei festő volt, a Mediciek és baráti körük megrendelésére festi legtöbb művét. Művészetét a tiszta kontúrok, a lendületes rajz, mozgalmas felület és elvont szépségideál megjelenítése jellemzi. A reneszánsz asztrológia szerint a Vénusz a férfiak számára a nőkkel való kapcsolatot, a nők számára elsősorban női vonzerejüket és a szépség iránti igényüket jelzi a horoszkópban. Az erős Vénusszal rendelkező embereknek jó ízlésük van, kifinomult az esztétikai érzékük, keresik az igazságot és egy lelkileg fejlett személy esetén a Vénusz az isteni odaadás és a szeretet tulajdonságait erősíti.

   
 

Fertőd, Esterházy kastély

A fertődi (süttöri) Esterházy kastély-együttes XVII. századi kisebb főúri rezidencia épületeinek felhasználásával 1720-ban, majd mai formáját is elnyerve 1762-84 között épült, barokk, rokokó és copf stílusban. A több száz hektáros tájalakítással, , kerttel és kerti építményekkel kialakított együttes építtetője herceg Esterházy (Fényes) Miklós (1714-1790), az ország első számú főura, az Esterházy hercegi majorátus feje. A főépülethez számos más, hasonlóan elegáns épület csatlakozott, köztük egy operaház és egy színház. A fogadószint mennyezeti freskóján Vénusz ábrázolással találkozunk, amely a kor fogékonyságát jelenítette meg az antik kultúra és mitológia iránt.
 

   

 

A Vénusz bolygó

Naprendszerünk legfényesebb bolygója, átmérője 12.000 km, így mérete nagyon közel áll a Földéhez. A Vénuszt állandó sűrű felhőréteg takarja, így felszínéről nincs sok információnk. Azt azonban tudjuk, hogy a bolygón rendkívül magas, mintegy 300 C° hőmérséklet és közel kilencvenszer nagyobb nyomás uralkodik, így minden bizonnyal nem túl barátságos a környezet. Légkörének legnagyobb része széndioxid, de csekély mennyiségű vízgőz is van benne. Látszólagos pályája az öt ágú csillaghoz hasonlít, valószínűleg innen származik ez az ősi szimbólum.